Az idei év egy komoly kiberbiztonsági sokkal indult: mintegy 773 millió felhasználói azonosító és jelszó került nyilvánosságra, amely, mint később kiderült egy 2,2 milliárd darabos adatbázis első része volt csak.
Az ilyen adatlopási incidensekben pedig rendre a legnagyobb világcégek, mint a Facebook, Twitter, Google, Uber, Yahoo, eBay vagy éppen a LinkedIn, vagyis az általunk is szinte naponta használt alkalmazások, oldalak is érintettek. De mi a sorsa az ilyen ellopott többmilliós adathalmazoknak?
Az adatokat szétválogatják és különböző internetes feketepiacokon árulják. A jelszóadatbázisok visszafejtését követően pedig a nyers, olvasható felhasználó és jelszó párosokat gyűjteményes formában árulják tovább, miután összekeverték őket régebbi jelszógyűjteményekkel, hogy többnek tűnjenek – ezért még több pénzt kapnak az internetes bűnözők. És természetesen vannak, akik megveszik ezeket a felhasználónév- és jelszógyűjteményeket
A felhasználók sajnos nem is sejtik, hogy az általuk használt jelszavak nagy része már nyilvánosan elérhető, az pedig szinte felfoghatatlan számukra, mi mindent lehet kezdeni ezekkel az adatokkal. A tájékozatlanságot – a megszerzett adatokkal együtt – pedig ki is használják a kiberbűnözők.
„Dívik egy új zsarolási módszer, ami a tavalyi évben egyre nagyobb számban bukkant fel, és idén vélhetően tovább fog növekedni az érintett felhasználók száma. A módszer lényege a következő: az interneten elérhető felhasználónév és jelszó párosokból egy egyszerű kereséssel általában meg lehet állapítani, milyen szolgáltatáshoz tartoznak. Ott, ahol maga az e-mail cím a felhasználói azonosító, még egyszerűbb a dolog. A bűnözők arra jöttek rá, hogy az emberek nagy többségének fogalma sincs, hogy az informatikai rendszerek és internetes szolgáltatások hogyan működnek, így ha sikerül egy kicsit megijeszteni őket, valószínűleg akkor is fizetni fognak, ha a zsarolás blöffön alapszik.”
Az internetes bűnözők ugyanis jelen esetben blöffölnek: küldenek a felhasználónak egy olyan levelet, amelynek a tárgya és első sora valamelyik felhasználónév- és jelszógyűjteményben található jelszó, amely valóban a felhasználóé – csak éppen neki fogalma sincs, hogy hol, milyen szolgáltatásban és mikor használta azt. Itt üt vissza az a rossz szokás, hogy legtöbben ugyanazt a jelszót használják mindenhol, és ezeket nem cserélik rendszeresen.
Emiatt nem lehet beazonosítani, hogy honnan jutott hozzá a magát hackernek beállító internetes zsaroló a jelszavunkhoz, és könnyedén elhisszük, hogy valóban feltörték az egyik fiókunkat.
Cserébe azért, hogy ne küldje el a felvételeket az ismerősöknek, a bűnözők váltságdíjat kérnek, nem is keveset. 800-1000-3000 dollárt, de egyes levelekben 6200 dollárt – több mint másfél millió forintot – is elkérnek.
Ez pedig hatalmas ár a felhasználó tudatlanságáért. Amennyiben Ön is kapott ilyen levelet, ne ijedjen meg, ne fizessen, hanem azonnal cserélje le jelszavait! Ezen kívül, ahol lehet, álljon át kétfaktoros hitelesítésre (pl. SMS kérése a telefonunkra a bejelentkezéshez), így minimalizálni lehet a kiszivárgott jelszavakból fakadó kellemetlenségeket!
forrás: vg.hu